Egy ideje a kínai Xinjiangújra és újra megjelent a nyugati média tudósításaiban, “kényszermunka”, “népirtás”, “átnevelő táborok” és más “évszázados hazugságok” jelentek meg egymás után, tele előítélettel, de meggyőző alap nélkül. Sajnálatos módon észrevettük, hogy a magyar média közül is néhány átvette és leközölte a fenti álhíreket.  Annak érdekében, hogy a barátaink megismerhessék az igazi Xinjiangot, a Kínai Nagykövetség kész objektíven bemutatni a vonatkozó helyzetet, hogy biztosítsa a tények helyes megértését.

Xinjiangban nincs úgynevezett “kényszermunka” probléma, az összes etnikai csoport önkéntesen, a munkajoggal és a munkaszerződéssel kapcsolatos törvényeknek megfelelően dolgoznak, és szabadon megválaszthatják a munka jellegét és helyszínét. Az első dolog, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az összes etnikai csoportba tartozó ember segítése stabil foglalkoztatást elérni és a "kényszermunka" teljesen két fogalom. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunkára vonatkozó egyezményében a "kényszermunkát" úgy határozzák meg, mint "minden olyan munka vagy szolgálat, amit valamilyen büntetés terhe alatt valakitől követelnek, és amire a munkára kötelezett személy nem szabad akaratából vállalkozott”. Xinjiangban a munkavállalók minden etnikai csoportból saját kívánságaik szerint választanak foglalkozást, kötnek munkaszerződéseket a vállalatokkal az egyenlőség és az önkéntesség elvének megfelelően, és nem kerülnek hátrányos megkülönböztetés alá etnikai hovatartozásuk, nemük és vallási meggyőződésük miatt. Xinjiangban a kormányzat minden szintje teljes mértékben tiszteletben tartja az etnikai kisebbségek munkakeresési hajlandóságát, és szükséges képzést biztosítanak az önként regisztrált munkavállalók számára foglalkoztatási készségeik fejlesztése érdekében. A “Xinjiang Etnikai Kisebbségi Foglalkoztatottsági Felmérés” jelentése szerint a 4 felmért faluban a falusiak átlagos önként történő munkavállalási hajlandósága 86,5% volt, jelezve, hogy az etnikai kisebbségek erős önkéntes munkavállalási hajlandósággal bírnak. A gyönyörű álmokat a világon csak becsületes munkával lehet megvalósítani. Mint minden ember a világ bármely országában, a kormány foglalkoztatáspolitikájának garanciája alatt, a Xinjiang-i emberek is munkavégzésért kapnak fizetést azért, hogy ők és családjaik rendes és boldog életet élhessenek. Ezt mégis hogyan lehetne kényszeríteni?

Xinjiangban nincsenek úgynevezett “átnevelő táborok”, és az Oktatási és Továbbképző Központ egyáltalán nem egy “átnevelő tábor” vagy “koncentrációs tábor”, hanem a radikalizáció megakadályozására és elhárítására tett hasznos kísérlet. Régen sokáig terroristák és szélsőséges erők forgatták ki, koholták és torzították Xinjiang történelmét, felfújták az etnikai csoportok közötti kulturális különbségeket, bátorították az etnikai elidegenedést és gyűlölködést, szorgalmazták a vallási szélsőségességet, és támogattáka szeparatista tevékenységeket. Xinjiangban gyakran fordultak elő terrorcselekmények, amelyek miatt számtalan hétköznapi ember károsult meg vagy vesztette életét. Egy ilyen helyzetet melyik kormány tolerálna és nem tenne semmit? A kínai kormány éppen a Xinjiang-i etnikai népcsoportok alapvető emberi jogainak és nemzetbiztonságának biztosítása érdekében hozott határozott intézkedéseket a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemben a törvényekkel összhangban. A jogszabályoknak megfelelően egy szakképzési oktatási és továbbképzési központ létrehozása a fontos intézkedések egyike, amely megmentette azokat az embereket, akik terrorizmust, szélsőségességet, illegális cselekményeket vagy bűncselekményeket követtek el, és nagymértékben segített nekik stabil munkahelyet szerezni és javítani életkörülményeiken. Ez lényegében megegyezik az Egyesült Államok által létrehozott “közösségi korrekció”-val, az Egyesült Királyság által létrehozott DDP-vel (Desistance and Disengagement Programme (“Elállási és Kiválási Program”)), és Franciaország által létrehozott Deradikalizációs Központtal, összehangolva az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájávalés más terrorizmus elleni határozatok elveivel és értelmével. Minden képzésben résztvevő 2019 októberében befejezte a tanulmányait. 2017 óta nem történt terrorcselekmény Xinjiangban, és az emberek boldogság-, biztonság- és akvizíciós érzete folyamatosan javult, kijárhatnak vásárolni, rokonokat és barátokat látogatni, és bármikor közel kerülhetnek a természethez. Ilyen életet szeretnének a Xinjiangban élő emberek.

Xinjiangban a társadalom harmonikus és stabil, az emberek boldogok és egészségesek, bármilyen szóbeszéd és hazugság nem fogja megállítani a Xinjiang-i embereket Xinjiang építésében és fejlesztésében. Az Kínai Népköztársaságmegalapítása óta Xinjiang figyelemre méltó eredményeket ért el a gazdasági és társadalmi fejlődés terén. Az elmúlt 5 évben Xinjiang GDP-je átlagosan 7,2%-os éves ütemben növekedett, a modern mezőgazdaság felgyorsult ütemben fejlődtek, a hagyományos iparágak korszerűvé változtak, a turizmus felvirágzott, a központi kormányzat támogatásaerős és határozott, valamint a gazdasági növekedés új szintre ugrott. 2020-ban a Xinjiang-i Horgos Vasúti Határátkelő Ponton keresztül ki- és belépő Kína-Európa tehervonatok száma elérte a 4722 darabot, több mint 26,4 milliárd amerikai dollár értékű kereskedelmi volument elérve, amely egy 38,8% és 58,6%-os növekedés az előző év azonos szakaszához képest. Xinjiang a “Selyemút” káprázatos gyöngyszeme lett. Emellett Xinjiang népessége tovább nőtt. 2010 és 2018 között az etnikai kisebbségek és az ujgurok népessége folyamatosan nőtt Xinjiangban, míg a han nemzetiségűek száma kis mértékben nőtt. Közülük az ujgur népesség 10,17 millióról 12,72 millióra nőtt, ami 2,55 millió fős, 25%-os növekedést jelent, amely nem csak magasabb volt Xinjiang 14%-os népességnövekedésénél, hanem jelentősen magasabb is volt a han népesség 2%-os növekményénél, a “kényszersterilizáció” teljes mértékben nonszensz. 2019 végével összesen 2.923.200 főt emeltek ki a szegénységből Xinjiangban, és a szegénység előfordulása a 2014-es 19,4%-os szintről 1,24%-ra csökkent. A Xinjiang-i nép a fejlődéshez való jogát határozottan fenntartották, és az emberek élete napról napra virágzik. Azálhírekkel és hazugságokkal szemben a kínai nép erősen egyesülnek mindenben, tudják, hogyan járják saját útjukat. Hisszük, hogy Xinjiang a jövőben szilárdan fejlődni fog és nagyobb eredményeket fog elérni.

Kína ezidáig 9 fehér könyvet adott ki Xinjiangról, és a Xinjiang Ujgur Autonóm Területönkormányzata 22 sajtótájékoztatót tartott, hogy bemutassa Xinjiang gazdasági és társadalmi fejlődési állapotát és a releváns igazságokat. Az elmúlt években Kína több mint 1000 diplomatát, újságírót, és vallási szervezetek képviselőit is meghívta több mint 100 országból Xinjiang-i látogatásra, hogy megismerjék az valós helyzetet a helyszínen. 2020. október 19-22. között 20 arab ország és az Arab Liga kínai követei és diplomatái látogattak Xinjiangban, és pozitívan értékelték Xinjiang gazdaságát, társadalmi és emberi jogi fejlődésének eredményeit, és rámutattak, hogy nincsenek valós alapjai a kínai és Xinjiang-iemberi jogok helyzetéről szóló hazugságoknak. Egy kínai mondás szerint: “Kutatás nélkül nincs jog a beszédre.” Azok a politikusok és médiák, akik nem tudják, hol van Xinjiang, vagy milyen gyönyörű Xinjiang, elferdítikatényeket. A Xinjiang-i emberek vendégszeretetükről ismertek, reméljük, hogy egyre több barátunkat és médiát nem fog megtéveszteni az “évszázad hazugsága”, és várunk mindenkit Xinjiangba látogatni, és hogy többet megtudjon egy igazán gyönyörű Xinjiangról.