Április 10. Duan Jielong nagykövet  az új koronavírus járvány helyezettel kapcsolatban írásbeli interjút adott a Mandinernek,Kína jelenlegi új koronavírus járványának megfékezéséről, a gazdasági helyzetről, és a kínai-magyar járvány elleni együttműködésről válaszolt az újságírónak.A honlapon megjelent cikk a Követség àltalbeküldött szöveghez képest egyes részeknél rövidebb verzió olvasható.

 

Politikusok és egészségügyi szakemberek sora hibáztatja Kínát a globális koronavírus-járvány kitörése miatt. Mi Kína felelőssége a ebben?

Idén év elején, az új típusú koronavírus-járvány kitörése után Kína a legátfogóbb, legszigorúbb és legalaposabb járványügyi intézkedéseket hozta meg. A kínai kormány számára már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy nemcsak a belföldi elterjedést, de ezzel egyidejűleg a külföldre való átterjedést is meg akarja akadályozni, ennek megfelelő átfogó stratégiai járványügyi döntéseket hozott. Ezek alapján 1,4 milliárd ember vonult házi karanténba, a járvány által leginkább sújtott Hupej tartományt – melynek lakossága közel 60 milliós – és Vuhan várost – amely nagyjából 10 milliós lakosú – a kormány lezáratta, leállította az összes, az őket a külvilággal összekötő közlekedési kapcsolatot, hogy ezzel elvágja a járvány terjedését. Ezzel egy időben az ország más tartományaiból és városaiból sürgősséggel mintegy 50 ezer egészségügyi dolgozót irányított át ide a betegek kezelésére.

Az egész világ láthatta, hogy Kína hogyan képes az egész ország erejét összefogni, és mit is jelent a kínai gyorsaság.

A betegeket éjt nappallá téve kezelték, és sikerült megállítani a járvány továbbterjedését.

 

Mikor tájékoztatták először hivatalosan a nemzetközi szervezeteket?

Kína január 3-án proaktívan megkezdte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a különböző országok – így az Amerikai Egyesült Államok – hivatalos tájékoztatását is. Január 8-án a szakértők azonosították a járvány kórokozóját, 11-én pedig a Kínai Járványvédelmi Központ az új típusú koronavírus öt teljes genom szekvenciáját publikálta az interneten, az egész világgal és a WHO-val is megosztotta az adatait. A kínai kormány határozott és erőteljes intézkedéseit időben foganatosította, maximálisan védve a lakosság életét és egészségét, és értékes időt nyerve a világméretű járvány megfékezése számára.

A Science magazin nemrég brit, amerikai és más nemzetségű kutatók közös beszámolója alapján arról írt, hogy Kína járványügyi intézkedései sikeresen megszakították a vírus terjedési láncát, így értékes időt nyertek a többi ország intézkedéseinek meghozatalára.

 

A későbbi intézkedésekre ez igaz, de epidemiológusok szerint a vuhani hatóságok nem jelentették azonnal a megbetegedéseket, a válaszlépéseket túl későn kezdték el, ezért szabadulhatott el a járvány. Helyi kormányzati gondatlanság volt, vagy rendszerszintű hiba?

A COVID-19 esetében az emberiség egy olyan új vírussal néz szembe, amellyel korábban sohasem találkozott; a felfedezéshez, kutatáshoz, vizsgálatokhoz és a megerősítéshez mind idő kell. Még ma sem jelenthetjük ki biztosan, hogy ennek a vírusnak minden tulajdonságát ismerjük. Tény, hogy Csang Csi-hszian, a Hupej Tartományi Integrált Kórház Légzőszervi és Intenzív Terápiás Osztályának főorvosa azonnal, vagyis már 2019. december 27-én jelentette az első három gyanús esetet, amely az osztályán megjelent.

December 29-én a Hupej Tartományi és a Vuhan Városi Egészségügyi Bizottság utasította az illetékes járványügyi központokat és kórházakat az epidemiológiai vizsgálat lefolytatására. A Vuhan Városi Egészségügyi Bizottság december 30-án adta ki a „Sürgős értesítést az ismeretlen eredetű tüdőgyulladás kezeléséről". A Nemzeti Egészségügyi Bizottság szakértői csoportja december 31-én érkezett a városba helyszíni vizsgálatra.

2020. január 3-án – ahogy már említettem – Kína hivatalosan is megkezdte a WHO és az Egyesült Államok felé a proaktív információszolgáltatást. A WHO értékelése szerint a kínai kormány intézkedései határozottak, erőteljesek és időszerűek voltak, így sikerült elkerülni a nagyobb számú megbetegedést. Észrevettem, hogy egyes vélemények szerint ha Kína néhány héttel hamarabb jelenti a járványt, akkor még időben és hatékonyan meg lehetett volna fogni. A szavaknál azonban hangosabban beszél a tett. Az előbb felsorolt dátumok azt bizonyítják, hogy Kína különböző szintű hatóságai ez ügyben komoly erőfeszítéseket tettek.

Hogy lehetett volna jobban csinálni? Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szervek komolyan végig fogják gondolni, és levonják a tanulságot. Üdvözöljük az objektív tényeken és a tudományos bizonyítékokon alapuló véleményeket és javaslatokat, dea járványhelyzet ürügyén a kínai politikai rendszer ellen intézett támadások, besározási kísérletek kudarcra vannak ítélve.

 

Ez az ügy szinte azonnal átpolitizálódott, Donald Trump a koronavírust „kínai vírusnak" nevezte, később pedig a kínai külügyminisztérium egyik tisztségviselője, Csao Li-csien jött elő azzal, hogy az amerikai hadsereg hurcolta be a vírust Vuhanba. Túl vannak már ezen a diplomáciai csörtén?

Az új koronavírus eredete tudományos probléma, ebben a tudományos és szakértői véleményeket kell meghallgatni. De ami ennél is fontosabb, hogy mind a WHO, mind a nemzetközi közösség részéről világos a konszenzus abban, hogy a megbélyegzést elkerülendő a vírus megnevezését nem kötik egy adott országhoz, régióhoz vagy etnikumhoz. A vírusoknak nem akadály az országhatár, a járvány közös veszélyt jelent az egész emberiségre nézve. Ahelyett, hogy vitákat provokálnának, a figyelmet elterelnék és másra tolnák a felelősséget, a világ országainak a súlyos kihívásokkal szembesülve inkább az együttműködést kellene erősíteniük, támogatniuk kellene egymást, kéz a kézben reagálni, leküzdeni a nehézségeket. Ehelyett egyes politikusok időről időre azzal foglalkoznak, hogy kifordítsák a tényeket, felelőtlen megnyilvánulásokat tegyenek, Kínát rágalmazzák és támadják. Ahogy azt egy kínai közmondás már rég megfogalmazta: a tömegek tudják, mi a helyes, és mi a helytelen.

Felelős politikus ezekben az időkben az emberek életének és egészségének védelmét helyezi az első helyre;azok pedig, akik a járványt felhasználva különböző politikai számításaikat hajtják végre, és politikai machinációkkal hárítják el az emberi élet és egészség védelmével kapcsolatos felelősséget, erkölcstelenségről, irracionalitásról tesznek tanúbizonyságot, és így nem számíthatnak az emberek támogatására, a nemzetközi közösség elismerésére.

 

Több európai vezető, közéleti személyiség arra figyelmeztet, hogy Kína a járvány okozta válságot saját európai befolyásának erősítésére használja fel, részvénypaketteket, vállalatokat vásárol fel, uniós tagállamokat tesz még inkább függővé a kínai beruházásoktól és kölcsönöktől. Ez így van? A válság Kína számára egy befolyásnövelő lehetőség is egyben?

Meggyőződésem, hogy még mindig többen vannak azok, akik igazságosan, objektíven és észszerűen reagálnak Kína gyors gazdasági fejlődésére és az európai országokkal egyre mélyülő együttműködésére. Máskülönben Kína és az Európai Unió, illetve az európai országok baráti cserekapcsolatai nem jutottak volna el ezekbe a magasságokba, erre a színvonalra. Persze, nem meglepő, mindig is voltak a kínai-európai együttműködés iránt szkeptikus vélemények. A 21. század eleje óta jelennek meg Kínával kapcsolatban olyan elméletek, mint a „kínai fenyegetés-", a „kínai gazdaság összeomlása-", vagy a „kínai adósságcsapda-elmélet". Ezeknek az abszurd elméleteknek a motivációja meglehetősen nyilvánvaló, egyetlen cáfolatra sem érdemes. A járvány legnehezebb időszakában sok európai ország és nép nyújtott nekünk segítő kezet, amit nagyon köszönünk, és örökre az emlékezetünkbe vésünk. Amikor mások kerülnek nehéz helyzetbe, Kína sem teheti meg, hogy ne nyújtson segítő kezet. A „jótett helyébe jót várj" szellemisége a kínai kultúrában is mélyen gyökerezik. Meggyőződésem, hogy a másoknak nyújtott segítség egyben önmagunk megsegítése is.

A tetteink és a gondolataink miatt a lelkiismeretünk tiszta.

A keleti és a nyugati történelem, kultúra és a hagyományok valóban eltérőek, de nem jó, ha még mindig a 20. századi vagy még korábbi gondolkodásmóddal vagy módszerekkel próbáljuk magyarázni a 21. századi államközi kapcsolatokat vagy a globalizáció kontextusában kialakult nemzetközi együttműködéseket.

 

Visszatérve a járványhelyzet kezelésére: januártól kezdve tehát szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be egész Kínában. Hogyan viselte a vesztegzárat a lakosság, és hogyan bírta a terhelést az egészségügyi infrastruktúra?

Az emberek megélhetése a legfontosabb politikai ügy. Miközben nagy erőket sorakoztatott fel a járvány megfékezésére, a kínai kormány azzal is foglalkozott, hogy az emberek mit gondolnak, mi aggasztja őket. A karantén alatt biztosítottuk a napi használati cikkeket, teljes erővel védtük a gazdaság és a társadalom megszokott rendjét, az egészségügyi ellátás rendjét, megszerveztük az online oktatást, egy sor intézkedést hoztunk a foglalkoztatás stabilizálására, és minden erőnkkel azon voltunk, hogy enyhítsük a lakosságra nehezedő nyomást.

A lakosság felfogta, támogatta és ténylegesen be is tartotta a kormány által hozott szigorú járványügyi intézkedéseket,hiszen ezek mindannyiunk biztonságát és egészségét szolgálták. Ami az egészségügyet illeti: mivel a járvány kitörése gyors volt, az első időszakban a betegek száma hirtelen növekedett, ez pedig nagy nyomást jelentett a Hupej tartományi és a vuhani egészségügyi ellátó rendszerre. Azért, hogy minden sürgős ellátásra szoruló beteget elláthassuk, a kínai kormány tíz nap alatt felhúzatta az ezer betegágyas Huosensan Kórházat, tizenkét nap alatt pedig az 1600 betegágyas Leisensan Kórházat, de a már meglévő sportcsarnokokat, kiállítóközpontokat és más létesítményeket is felhasználtuk erre a célra. Így rendelkezésre állt 86 kifejezetten erre a célra kijelölt kórház és 16 szükségkórház. Megszerveztük, hogy az ország más tartományai segítsenek, így sikerült az ország minden tájáról 60 ezer tonna, egészségügyi és használati cikkekből álló ellátmányt adományozni Hupejnek. Mindemellett, sokan önkéntes csoportokat is létrehoztak, hogy segítséget, szolgáltatásokat nyújtsanak a lakosságnak és az egészségügyi dolgozóknak. Ezen intézkedések fontos szerepet játszottak a nyomás csökkentésében.

 

A saját tapasztalataik alapján mit javasolna a magyar hatóságoknak, mit lépjenek?

Látom, hogy a magyar kormány már januárban elkezdte kiemelt figyelemmel kísérni a kínai járványügyi helyzetet, a megelőző és ellenőrző intézkedéseket. Még a bizonyított esetek megjelenése előtt létrehozták az Operatív Törzset az esetleges koronavírusos járványhelyzetre való felkészülés jegyében. A járvány megjelenése után a magyar kormány gyorsan reagált, elrendelte a veszélyhelyzetet, folyamatosan fokozza az ellenőrző és megelőző intézkedéseket.

Kína szívesen erősíti Magyarországgal a járványhelyzet elleni fellépéssel és a gyógykezeléssel kapcsolatos tapasztalatcserét,továbbá támogatást és segítséget nyújt Magyarországnak az orvosi eszközök Kínában történő beszerzéséhez.

 

Most új veszély fenyegeti Kínát: a külföldről hazatérő, fertőzött kínai állampolgárok visszahurcolják a vírust. Ez ellen Kína egy sor új intézkedést hozott. Miféléket?

A járvány gyors külföldi terjedése a kínai belföldi járványvédelem számára igen nagy nyomást jelent. A vírus visszahurcolásával szemben a kínai kormány több intézkedést hozott: a fertőzés forrásának kontrollálása érdekében a vámhatóság által felfedezett eseteket, valamint a lázas tüneteket produkálókat azonnal a kijelölt orvosi intézményekhez szállítják szűrés, diagnózis és kezelés céljából. Másrészt az informatika segítségével a határon belépésre jelentkezőket ellenőrzik, és megerősítették a határbelépés utáni 14 napban az egészségügyi megfigyelést is: tünetek jelentkezése esetén őket is haladéktalanul a kijelölt orvosi intézménybe szállítják. Harmadrészt, a lakónegyedekben való elterjedés megelőzése érdekében a külföldről visszatérőket a lakónegyedükben regisztrálják, az állapotukat utánkövetik, és szigorúan végzik az egészségügyi vizsgálatukat. Negyedrészt, fokozzák a szoros kapcsolatok ellenőrzését, a határon belépő megerősített esetek és tünetmentes fertőzöttek szoros kapcsolatait elkülönítik, orvosi megfigyelésnek vetik alá a fertőzési kockázat csökkentése érdekében.

 

Milyen jelenleg a járványügyi helyzet Kínában? Mik a hivatalos statisztikai adatok?

Több mint két hónapos kitartó munka eredményeként Kínában már mutatkoznak a járványügyi intézkedések kezdeti eredményei. Április 5-ig összesen 81 708 megbetegedést regisztráltunk, 77 078-an távoztak gyógyultan a kórházakból, és 3331-en hunytak el a betegségben.

Most még több, mint 1299 megerősített eset van, akik kórházi kezelésre szorulnak, illetve vannak még új, sporadikus és behurcolt esetek is. Fokozatosan enyhítünk a lezárásokon, a termelés és az oktatás helyreállítását tervezzük, Hupejben és Vuhanban pedig a minap oldották fel az utazási korlátozásokat.

 

Milyen gazdasági következményei lesznek várhatóan a járványnak Kínában a pekingi kormány elemzései szerint?

A koronavírus-járvány világgazdasági hatásai elkerülhetetlenek, és ez alól Kína sem kivétel. Idén februárban a szigorú járványügyi intézkedések miatt egyes hagyományos ágazatok az előző évhez képest viszonylag későn kezdték meg a működésüket. Az ipar és a szolgáltatóipar termelése csökkent, csakúgy, mint az állóeszközökbe történő befektetés, és a gazdasági mutatók egy része is alulteljesített. Március vége óta a hazai termelési rend fokozatosan helyreállt, a vállalkozások újra felveszik a munkát, és a termelés is jelentősen felgyorsult. Márciusban az ipari beszerzésimenedzser-indexek (PMI) 52,0%-os értéket mutattak, ami az előző hónaphoz képest jelentős visszapattanás.

Március végéig Kína nagy- és közepes méretű vállalatai 96,6%-ban állították helyre a termelésüket.Elmondhatjuk, hogy a járvány Kína gazdaságra gyakorolt hatása átmeneti és korlátozott volt, a hosszú távú gazdasági növekedés fundamentumai nem változtak, és bízunk benne, hogy el fogjuk érni a 2020-as gazdasági és társadalmi fejlesztési céljainkat, és hosszú távon stabil gazdasági fejlődést fogunk biztosítani.

 

Milyen konkrét gazdasági intézkedéseket hozott vagy fog hozni a kínai kormány a további veszteségek megelőzése, a gazdaság lendületbe hozása érdekében?

 

Kína gazdasági alapja szilárd, és bőven van mozgástere a makroszabályozóknak. Fiskális és adóügyi oldalról az Állami Központi Adóhivatal számos adókedvezményt vezetett be, meghosszabbította az adóbevallás határidejét, és optimalizálta az Elektronikus Adóügyi Platformot. Pénzügyi oldalról pedig a Jegybank, a Pénzügyminisztérium és más hatóságok 30 pénzügyi szakpolitikai intézkedést vezettek be a járványügyi intézkedések támogatására, jelentősen, 1700 milliárd RMB-vel növelték a piacon a likviditást. A járvány által leginkább sújtott kis- és közepes méretű vállalkozások számára a kínai kormány komplex pénzügyi és adóügyi támogatási intézkedéseket dolgozott ki. Mint például a kis- és közepes méretű bankok refinanszírozási és viszontleszámítolási korlátjának felemelése, a bankok kötelező tartalékrátájának (RRR) további célzott csökkentése, a kis- és közepes méretű bankok rávezetése, hogy a megszerzett tőkét kedvezményes kamatlábbal helyezzék ki a hiteligénylő közepes-, kis- és mikrovállalkozásoknak. A hitelkockázat-megosztási mechanizmust javítottuk, csökkentjük az állami finanszírozási garancia költségét, és enyhítjük a közepes-, kis- és mikrovállalkozások általános finanszírozási költségeinek terhét.

 

Március 24-én 70 tonna egészségügyi és védőfelszerelés érkezett Kínából Budapestre, és azóta is több szállítmány. Miért segítettek Magyarországnak, illetve hány más európai országnak segítenek még hasonlóképpen?

Mint azt már korábban említettem, a kínai nép tudja, mi az a hála.Nemcsak a két ország, de a két nép között is erős a barátság.

Magyarország a baj idején az elsők között biztosította a kínai kormányt és a kínai népet a törődéséről és támogatásáról, valamint adományozott járványvédelmi felszereléseket. Amikor Magyarországon megjelent a járvány, Vang Ji államtanácsos külügyminiszter úr részvétét és támogatását kifejezendő, táviratot küldött Szijjártó Péter miniszter úrnak, és telefonon is beszélt vele. A két ország egészségügyi szakemberei is aktív járványügyi együttműködést alakítottak ki, amelyben a kínai fél megosztotta a tüdőgyulladás diagnosztikai és kezelési tervét, szakértői videokonferenciát tartottak, és megosztották a kínai járványkezelési és gyógykezelési tapasztalatokat is. Kínai jótékonysági szervezetek, a magyarországi kínai kolónia és a kínai tulajdonú vállalkozások is sorra-másra küldik felajánlásaikat a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, a Magyar Vöröskeresztnek és a Szent László Kórháznak. Jelenleg számos európai ország szenved hiányt orvosi eszközökből, és nagy a nyomás az egészségügyi ellátórendszerükön. Kína kitart az emberiség sorsközösségének eszméje mellett, és saját képességei alapján minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítséget és támogatást nyújtson az európai országoknak, így Olaszországnak, Franciaországnak, Spanyolországnak és Szerbiának is.

 

A „keleti nyitás" a magyar kormány egyik fontos külgazdasági stratégiája, új módon kívánja megerősíteni a Kínával és más távol-keleti országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat. Kína is fontosnak tartja a magyar kapcsolatot?

A magyar „keleti nyitás" stratégiája nagymértékben összecseng a kínai „egy övezet - egy út" kezdeményezéssel.

Ezen kereteken belül a kínai-magyar külkereskedelmi kapcsolatok több éven át lendületesen fejlődtek. A kínai statisztikai adatok szerint a külkereskedelmünk mind 2018-ban, mind pedig 2019-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt. Magyarország továbbra is Kína legnagyobb befektetési célpontja a kelet-közép-európai régióban, a befektetések kumulált értéke eléri az 5 milliárd dollárt, és több mint 20 ezer új munkahelyet teremtettek. A két országot korábban csak egy közvetlen légi járat kötötte össze, mára ez a szám ötre emelkedett. A kulturális, oktatási és egyéb kapcsolatok, a kétoldalú tapasztalatcserék és együttműködések is számos eredménnyel büszkélkedhetnek. Kína mindig is nagyra becsülte a folyamatosan mélyülő kínai-magyar barátságot.