Március 31-én Duan Jielong nagykövet úr cikke a „Két Ülésszak Kínában” témáról megjelent a magyar médiában, a Magyar Idők napilapban – „Dinamikus növekedés és nyitás” címen. A cikk megjelent a napilapban és a lap online felületén is.

A teljes cikket alább olvashatják:

 

 

DINAMIKUS NÖVEKEDÉS ÉS NYITÁS

KÍNA A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK POLITIKÁJÁNAK A HÍVE, PARTNERI VISZONYT ÉPÍT

A XIII. országos népi gyűlés és a XIII. Országos Népi Politikai Tanácskozó Testület első ülésszaka (röviden: a két ülésszak) sikerrel zárult idén márciusban. A két ülésszak megválasztotta az új állami és szervezeti vezetőket, és olyan fontos törvényjavaslatokat vitatott meg és fogadott el, mint az alkotmánymódosítás vagy a felügyeleti törvény. Megkezdte továbbá az új államtanács szervezeti reformját és felvázolta az új korszak átfogó gazdasági és társadalmi fejlődésének és haladásának konkrét útvonalát.

A kormány elmúlt öt évét összefoglaló munkabeszámolójában Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök rávilágított arra, hogy a kínai GDP éves átlagos 7,1 százalékos növekedéssel 54 ezermilliárd jüanról 82,7 ezermilliárd jüanra emelkedett. Ezzel az ország világgazdasági súlya 11,4 százalékról körülbelül 15 százalékra nőtt, a világgazdaság növekedéséhez pedig több mint 30 százalékkal járult hozzá. Az innovációvezérelt fejlődés komoly eredményeket hozott: a társadalom kutatás-fejlesztési beruházása átlagosan 11 százalékos éves ütemben nőtt, ezzel Kína a világranglista második helyére ugrott. A nagy sebességű vasútrendszer, az e-kereskedelem, a mobilfizetés és a közösségi gazdaság terén is Kína vezeti a világtrendet.

Az életszínvonal folyamatosan javul, több mint 66 millió munkahely jött létre, sikerült elérni a viszonylag teljes foglalkoztatottságot. A szegénységben élők száma több mint 68 millióval csökkent, a szegénység előfordulási gyakorisága a korábbi 10,2 százalékról 3,1 százalékra esett vissza. Az éves átlagos jövedelemnövekedés a gazdasági növekedést is meghaladja, eléri a 7,4 százalékot, ezzel kialakult a világ legnagyobb közepes jövedelmű lakossága. Az ökológiai környezet állapota fokozatosan javul, az egységnyi GDP-re jutó energia- és vízfogyasztás több mint 20 százalékkal esett vissza. A főbb szennyező anyagok kibocsátása is folyamatosan csökken, miközben az erdőterület 163 millió múval (65 967 545 hektárral) nőtt. Örömtelinek mondható a környezetbarát fejlődés is.

Kína az utóbbi öt évben a külföld felé nyitott nemzeti politikát folytatott, törekedett a kölcsönös előnyökre, és átfogó javulást ért el a nyitott gazdaság terén. Kezdeményezőként és támogatóként lépett fel az Egy övezet, egy út közös építésében, alapítója volt az Ázsiai Befektetési Banknak, a Selyemút Alapnak, és számtalan fontos gazdasági és kereskedelmi együttműködési projekt is megvalósult. Előmozdította a nemzetközi termelési kapacitások együttműködését, valamint a nagy sebességű vasúti és atomenergetikai berendezések külföldi piacokra jutását. A kínai jüan bekerült a Nemzetközi Valutaalap SDR-valutakosarába, így fontos lépést tett a nemzetköziesedés felé. A kínai nyitás hatékonyan segítette az ország fejlődését, de a világ számára is fontos lehetőségeket biztosít.

A jövőt illetően Li Ko-csiang a kormány munkabeszámolójában explicit módon rámutatott arra, hogy Kína előmozdítja a teljes körű nyitottság új formájának kialakulását és elősegíti a minőségi fejlődést. Elkötelezett a párbeszéden és az együttműködésen alapuló közös növekedés elve mellett, elmélyíti az Egy övezet, egy út nemzetközi együttműködést, elősegíti a nagy nemzetközi folyosók kiépítését és elmélyíti az Egy övezet, egy út kezdeményezés útvonala mentén fekvő országok vámegyüttműködését. Tovább bővíti a nemzetközi termelési kapacitások kooperációját, mozgásba lendítve a kínai gyártó- és szolgáltatóipar külföldi fejlődését.

Erősíti a nemzetközi üzleti szabályok összehangolását, az általános feldolgozóipart teljes mértékben megnyitja, szabályozott keretek között nyitja meg a bankkártya-elszámolási és egyéb piacokat, egyszerűsíti a külföldi tőkével történő vállalatalapítást és világszínvonalú üzleti környezetet alakít ki. Aktívan bővíti az importot és megrendezi az első kínai importexpót. Kína rendíthetetlenül támogatja a gazdasági globalizációt, védelmezi a szabadkereskedelmet. Támogatja a kereskedelmi viták egyenrangú konzultációk útján történő megoldását, ellenzi a kereskedelmi protekcionizmust és határozottan kiáll törvényes jogai és érdekei védelme mellett.

Kína megingathatatlanul járja a békés fejlődés útját, elősegíti a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és igazságosság, valamint a mindenki előnyére váló együttműködést szolgáló újfajta nemzetközi kapcsolatok kialakítását. Aktívan részt vesz a globális irányítás reformjában és javításában, továbbá arra törekszik, hogy a globális gazdaság nyitottabbá váljon.

Támogatja a főbb országok közötti koordinációt és együttműködést, elmélyíti a szomszédos országokkal a jószomszédi, baráti viszonyt és a közös fejlődést, valamint fokozza a fejlődő országok szolidaritását és együttműködését.

Biztosítja az Ázsiai Bo’ao Fórum, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója, a Kína–Afrika Együttműködési Fórum csúcstalálkozója és más fontos diplomáciai események sikeres megrendezését. Továbbra is felelősségteljes országként fog szerepet játszani a nemzetközi és a regionális problémák megoldásában, hozzájárul a világbéke és a fejlődés megteremtéséhez. Kína készen áll arra, hogy az összes országgal fáradhatatlanul együttműködjön.

Kína fejlődése és haladása nemcsak Kínának előnyös, de a világ minden országának fontos lehetőséget biztosít. A kínai–magyar kapcsolatok gyorsan fejlődnek, a két ország magas szintű kapcsolatai szorosak, a politikai bizalom folyamatosan erősödik. Amikor tavaly májusban Orbán Viktor miniszterelnök részt vett a Kínában megrendezett Egy övezet, egy út nemzetközi együttműködési csúcstalálkozón, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök és Orbán Viktor együtt jelentette be, hogy a két ország kapcsolatát átfogó stratégiai partnerségi szintre emelik, kijelölve ezzel a hosszú távú kétoldalú kapcsolatok fejlődésének irányát.

Novemberben Li Ko-csiang (Li Keqiang), az államtanács elnöke látogatott Magyarországra, hogy részt vegyen az immár hatodik alkalommal megrendezett 16 + 1-es csúcstalálkozón, valamint a hivatalos magyarországi látogatásán. A tizenhat közép- és kelet-európai ország vezetőivel több fontos megállapodásra jutott a különböző területeken megvalósuló pragmatikus együttműködés kapcsán.

Az Egy övezet, egy út és a 16 + 1-es együttműködési mechanizmus égisze alatt kiemelkedően jól alakul a két ország gazdasági, kereskedelmi, befektetési, pénzügyi és kulturális együttműködése. Tavaly a kétoldalú külkereskedelmi forgalom 14,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, értéke elérte a tízmilliárd dollárt. Kína magyarországi beruházásainak értéke meghaladja a 4,1 milliárd dollárt. A kínai beruházások szempontjából Magyarország továbbra is az első helyen áll a kelet-közép-európai országok között.

A két ország megújította a jüan–forint valutacsere-megállapodást, a magyar pénzintézetek további, renminbiben megnevezett kötvényeket bocsátottak ki, és a kétoldalú pénzügyi együttműködés továbbra is vezető szerepet játszik Kelet-Közép-Európában. A négy sikeresen működő magyarországi Konfuciusz Intézet a kínai–magyar oktatás előmozdításához és a hagyományos kínai kultúra népszerűsítéséhez járul hozzá tevékenyen. A kínai és a magyar kormány támogatásával Európa első anyanyelvi és kínai nyelvi oktatást egyszerre biztosító iskolája gimnáziumi képzéssel bővült, amellyel a teljes körű magyarországi kínai nyelvi oktatás új korszaka kezdődött meg.

2018-ban az átfogó fejlődés és a külföld felé nyitás egy új szakasza kezdődik, ami a kínai–magyar kapcsolatoknak is új lehetőségeket kínál. Remélem, hogy magyar barátaim többször ellátogatnak Kínába, jobban megismerik és megértik hazámat, meg tudják ragadni az ország gyors fejlődése adta remek lehetőségeket és ki tudják aknázni a pragmatikus együttműködésben rejlő potenciált, ezzel mindenki számára előnyös helyzetet teremtve. Készek vagyunk magyar barátainkkal együttműködve megvalósítani a két ország vezetőinek fontos megállapodásait, fenntartani a magas szintű kapcsolatok dinamikáját, elmélyíteni a kétoldalú kölcsönös politikai bizalmat, magasabb szintre emelni a kétoldalú pragmatikus együttműködést és gazdagítani a kínai–magyar stratégiai kapcsolatokat.