Kedden és szerdán rendezik meg a 3. Kína–Kelet-Közép-Európa-találkozót Belgrádban, amelyen a kelet-közép-európai országok (KKEO) kormányfői és a kínai miniszterelnök adnak randevút egymásnak. Az eseményen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz. A találkozóhoz kapcsolódóan nagyszabású üzleti fórumot is tartanak, amely az infrastruktúra, a gazdaság, a kereskedelem és a turizmus témakörökre épül. Az üzletember-találkozó a magyar vállalkozások előtt is nyitva áll. Az érdeklődő cégek képviselői önállóan, saját szervezésben utazhatnak ki és vehetnek részt az eseményen. A találkozó kapcsán Li Ko-csiang miniszterelnök rendhagyó interjút adott lapunknak. Nagykövetségei segítségével Kína a 16 kelet-közép-európai országból kiválasztotta egy-egy lap szerkesztőségét, hogy juttassák el kérdéseiket a kormányfőhöz. Magyarországról a Magyar Nemzetre esett a választásuk. Az interjú a kiválasztott lapokban mindenütt ma jelenik meg, ezennel a teljes változatot olvashatják.

– Kína és a kelet- és közép-európai országok (KKEO) vezetői között az első találkozót 2012-ben tartották Varsóban. E 17 országból való vezetők második találkozójukat 2013-ban tartották Bukarestben. Mit értek el e két találkozón, s mit várhatunk Kínától a mostani harmadik, belgrádi eseményen?

– A Kína és a KKEO közötti együttműködés szempontjából a kormányfők éves találkozója jelenti a legfontosabb hajtóerőt, a legmegbízhatóbb támogatást és a legerősebb garanciát. Varsótól Bukarestig mindkét találkozó segített abban, hogy a Kína–KKEO-együttműködést magasabb szintre emelje. A Varsóban elfogadott Kína 12 lépése arra, hogy előmozdítsa az együttműködést a közép- és kelet-európai országokkal, valamint a Bukarestben kiadott Bukaresti együttműködési útmutatók 50 együttműködési kezdeményezést tartalmaznak, beleértve a pénzügyeket, a kereskedelmet, a közlekedési összekapcsolási rendszert, a zöldenergiát, valamint a helyek és népek közötti csereprogramokat. Ezeket a kezdeményezéseket minden oldalról üdvözölték és támogatták. A külön e célra biztosított, 10 milliárd amerikai dollár összegű külön hitelkeret, valamint a Kína–KKEO Beruházási Együttműködési Alap hatékony pénzügyi megoldásokat nyújt a KKEO-országokból való vállalatok számára. Egészen biztos, hogy számos nagyobb projekt, mint a bosznia–hercegovinai Sztanari hőerőmű, a belgrádi Mihajlo Pupin híd, a montenegrói Bar–Boljare-autópálya, valamint a Budapest–Belgrád-vasútvonal nagy lökést ad a helyi fejlődésnek és a helyi emberek hasznára válik. A Kína és a KKEO közötti kereskedelem idén először várhatóan túllépi a 60 milliárd dollárt. A KKEO-ból származó termékek egyre több kínai átlagos háztartásban megtalálhatóak. Az előzetesen kiadott statisztikai adatok azt mutatják, hogy csaknem ezer KKEO üzleti vállalkozás működik Kínában. Az olyan események, mint a kutatóintézetek magas szintű szimpóziuma, a kulturális együttműködési fórum, az oktatási politikai párbeszéd és a fiatal politikai vezetők fóruma együttesen és külön-külön segítettek abban, hogy Kína és a KKEO közelebb kerüljön egymáshoz, és előmozdították a párbeszédet, valamint a különféle kultúrák és civilizációk közötti csereprogramokat. A belgrádi találkozón Kína az alábbi kezdeményezéseket fogja előterjeszteni: egy Kína–Európa szárazföldi-tengeri expresszvonal, amelynek az alapja a Budapest–Belgrád-vasútvonal, valamint a görög Pireusz kikötője a regionális összekapcsolódás fejlesztése érdekében; egy középtávú program kialakítása és megindítása a Kína–KKEO-együttműködés keretében azért, hogy fel lehessen vázolni egy közös tervet a jövőbeli együttműködésre; egy pénzügyi együttműködési javaslatcsomag bemutatása azért, hogy meg lehessen könnyíteni az üzleti együttműködést; 2015 kitűzése mint a Kína–KKEO idegenforgalmi együttműködési és promóció éve a népek közötti cserekapcsolatok elmélyítése érdekében.

– Milyen előnyei vannak a KKEO-nak, hogy együttműködjön Kínával? Milyen módon tudják növelni exportjukat Kínába a kétirányú kereskedelem kiegyensúlyozására?

– Kína és a KKEO hasonló fejlettségi szinten áll, és mindkét oldalnak megvannak a saját erős pontjai. Gazdaságaik messzemenően kiegészítik egymást. A KKEO-nak egészséges ipari alapja, fejlett tudománya, technológiája és oktatása van, valamint gazdag emberi erőforrásai. Ugyanakkor sürgősen szükségük van pénzügyi eszközökre, hogy javítsák és magasabb szintre emeljék infrastruktúrájukat. A maga részéről Kínának jól megalapozott ipari rendszere, hatékony gyártási szektorai és kellő mértékben rendelkezésre álló külföldi valutatartalékai vannak, melyek révén hatékonyan ki tudják elégíteni a KKEO szükségleteit az infrastruktúra, a kereskedelem és a beruházás terén. Országaink kormányai mindegyikének az a feladata, hogy fejlesszék a gazdaságot és javítsák az emberek életét. Kína gyorsabban nyit Nyugat felé és a KKEO nagyobb súlyt fektet a Kelettel való együttműködésre. Ezzel politikánk könnyedén illeszkedik egymásba. Országaink népei hagyományosan barátok, kölcsönös tiszteletet mutatnak egymás iránt és mindegyike kölcsönös hasznot kíván húzni az együttműködésből. Az elmúlt három éven át azzal, hogy az infrastruktúra fejlesztése kapta a prioritást, a nagy projektekben való együttműködés képezte az ilyenfajta kapcsolatok gerincét, és a beruházási, finanszírozási támogatás számos formájával Kína és a KKEO átfogó és szilárd alapokra helyezett előrelépéseket tett gyakorlati együttműködésünkben a kereskedelem, a beruházás, az összekapcsolódások, a tudomány, a technológia, az energia, valamint a helyi és a népek közötti cserekapcsolatok terén. Az elmúlt években Kína és a KKEO között gyorsan nőtt a kereskedelem. Főként a KKEO Kína felé irányuló exportja nőtt sokkal gyorsabban, mint behozataluk Kínából. Kína nem törekszik szándékosan arra, hogy kereskedelmi többlete legyen. A kínai piac ajtaja mindig szélesre tárt, és Kína nagyobb együttműködésre készen áll azért, hogy segítsen a nem egyensúlyban lévő kereskedelem problémáinak enyhítésére. Az elmúlt évben Kína látta vendégül a CEEC Fairt (a KKEO-kiállítást), és a KKE-országok promóciós eseményeit rendezte a Kínai Nemzetközi Beruházási és Kereskedelmi Vásár, a Kínai Nemzetközi Kis- és Közepes Vállalatok Vására és további, jól ismert kiállítások alkalmával. Ez segítette azt, hogy növelni lehessen a KKEO-ból származó minőségi termékek Kína felé irányuló exportját és egyben kielégítse a kínai fogyasztók igényeit. Fokoztuk a Kína és a KKEO közötti minőségi felügyeleti együttműködést. Kína idén együttműködési megállapodásokat írt alá számos országgal, beleértve Magyarországot és Lettországot. Látogatásom alkalmával Kína és Szerbia a szerbiai marha- és bárányhús karanténjára és egészségügyi követelményeire vonatkozó megállapodást fogok aláírni. Továbbra is bátorítani fogjuk a versenyképes és jó hírnevű kínai vállalatokat arra, hogy fektessenek be a CEE-országokba és lépjenek velük különféle együttműködési kapcsolatba. Reméljük azt is, hogy a KKEO a kínai vállalatokat tisztességesebb és átláthatóbb üzleti környezettel várják és a kínai vállalkozások számára könnyebben adnak majd vízumokat és munkaengedélyeket.

– Hogyan befolyásolja Kína és a KKEO kapcsolatait a Peking és az EU közötti partnerségre való törekvés?

– Kína támogatja az európai integrációs folyamatot és reméli, hogy egységesebb és virágzóbb Európát lát. Kína értékeli a KKEO politikai akaratát arra, hogy csatlakozzon az EU-hoz és tiszteletben tartja a KKE-országok ilyen irányú választását. Kína a KKEO-t konkrét tevékenységekkel támogatta abban, hogy meggyorsítsa saját fejlődését és előmozdítsa az EU általános fejlődését. Kínának – amely a mai világ legnagyobb fejlődő országa –és az EU-nak – mely a fejlett országok legnagyobb csoportja – egyre több közös érdeke van és mindkét fél el kívánja mélyíteni kölcsönösen hasznos együttműködésüket. A Kína–KKEO-együttműködés a Kína–Európa-kapcsolatok fontos része. A Kína–KKEO-együttműködés az elmúlt három évben egészséges lendülettel növekedett, és fontos növekedési területté és motorjává vált a Kína–Európa-kapcsolatoknak. Tavaly augusztusban 15 kínai tartomány, önálló térség és városi térség részt vett a második Kína–KKEO helyi vezetői találkozón. E találkozón három tartomány – Hopej, Csöcsiang és Fucsien – önmagában 2 milliárd amerikai dollár összegű együttműködési megállapodásokat kötött a KKEO-k önkormányzataival, amivel új oldalt nyitottak a helyi szintű Kína–Európa-kapcsolatok terén. Az összekapcsolódás a Kína–KKEO-együttműködés prioritása és a Kína–Európa-együttműködés kitüntetett helye. A Mihajlo Pupin-híd az első olyan nagy infrastruktúra-projekt, amelyet kínai vállalatok építettek meg Európában. Kína azon javaslata, hogy építsenek egy Kína–Európa szárazföld-tengeri expresszvonalat a Belgrád–Budapest-vasútra és a görög Píreusz kikötőre támaszkodva, közvetlen hatással lesz egy 340 000 négyzetkilométer területre és 32 millió embert érint. A kínai „Övezet és út" kezdeményezése („Belt and Road" Initiative) a békét szolgálja és minden fél számára nyereséget jelent. Nyitottságot, befogadást és kölcsönös tanulást tűz zászlajára. A Kína–KKEO-együttműködés nagyra értékeli az egyenlőséget és a kölcsönös hasznot. Így a kettő igen harmonikusan illeszkedik egymáshoz, és sok bennük a közös. A KKE-országok – mint amelyek olyan hidat jelentenek, amelyek áthaladnak az eurázsiai kontinensen – külön földrajzi előnyökkel rendelkeznek. Kína készen áll arra, hogy a KKEO-val dolgozzon együtt közös tervezéssel és azért, hogy javítsa a Kína–Európa nemzetközi tehervonatok működését, elősegítse a Kína–Európa szárazföldi-tengeri vonal építését és erősítse a szubregionális összekapcsolódást Közép- és Kelet-Európában, mert együtt gyors, gördülékenyen és hatékonyan működő európai szállítási és logisztikai hálózatot lehet létrehozni az út mentén élő népek érdekében.

– Magyarország igen nagy fontosságot tulajdonít a Kína és a KKE-országok közötti együttműködésnek. Magyarország, Kína és Szerbia együtt jelentette be azon erőfeszítésüket, hogy Budapestet és Belgrádot összekötő vasútvonalat építsenek. Milyen jelentősége van ennek a projektnek?

– A Budapest–Belgrád-vasútvonal az első transznacionális infrastrukturális projekt a Kína–KKEO-együttműködés keretén belül, és ennek eredményeként az a regionális összekapcsolódásnak nagy lökést ad. Ennek a vasútvonalnak az alapján Kína Magyarországgal és más érdekelt országokkal együtt vizsgálja meg egy Kína–Európa szárazföldi-tengeri expresszvonal projektjét. A Budapest–Belgrád-vasútvonal és expresszvonal jelentős lökést ad az ezen vonalak mentén fekvő országok logisztikájának, és lehetővé teszi, hogy mindkét irányban könnyebb legyen az emberek, az áruk, a tőke, a technológia és a vállalatok mozgása, ugyanakkor a regionális gazdaságot ösztönzi, és annak hasznát az e vonalak által érintett országok és népek fogják élvezni. A megépítés után Magyarország földrajzi előnye még inkább nyilvánvalóvá válik, mivel az kulcsfontosságú összekötő híd lesz Kína és Európa között.

– Magyarországon létrehozták a Kína–KKEO idegenforgalmat előmozdító ügynökségek és vállalatok társaságát (China-CEEC Association of Tourism Promotion Agencies and Businesses). Milyen külön lépések kellenek ahhoz, hogy az idegenforgalom terén előmozdítsák az ezen országok közötti turizmust?

– A gazdag idegenforgalmi erőforrásokkal és kulturális örökséggel rendelkező közép- és kelet-európai országok globálisan népszerű célpontok a turistáknak. Becslések szerint az elkövetkező öt évben több mint 500 millió kínai utazik külföldre. A legtöbb KKE-ország „jóváhagyott" idegenforgalmi célpont a kínai turisták számára. Így azután az idegenforgalom területén az együttműködésünknek nagyon jók a kilátásai. A Kínai–KKEO Idegenforgalmi Együttműködési Központ (China-CEEC Tourism Coordination Center) létrehozása jelentős lépés a szóban forgó országok közötti együttműködés előmozdításában. Magyarországnak – amely otthont ad ennek az együttműködési központnak – fontos szerepe van. Jövőre lesz a Kína–KKEO idegenforgalmi együttműködés éve, és Magyarország számos ötlettel állt elő, mint például a „kínai turizmus napjával". Kína aktívan támogatja ezeket az elképzeléseket és mindegyik KKE-országgal együtt dolgozik azért, hogy az idegenforgalom a Kína–KKEO-együttműködés új, fényes emblémája legyen.

– Lengyelország: Mi a „16 + 1 együttműködés" jelentősége Kínának az olyan új EU-tagokkal való együttműködése számára, mint Lengyelország?

– Bár Kína számára nincs régi vagy új Európa, nem fogjuk elfelejteni, hogy Lengyelország volt azon első országok egyike, amely felvette diplomáciai kapcsolatát az új Kínával, és szintén az egyik első ország volt Közép- és Kelet-Európában, amely stratégiai partneri viszonyba lépett Kínával, 2012 áprilisában Varsóban Kína és Lengyelország együtt hozta létre Kína és a KKE-országok kormányfőinek első találkozóját. A Kína és Európa között közlekedő csaknem minden nemzetközi tehervonat keresztülhalad Lengyelország területén, és ezzel Lengyelország egyre fontosabb logisztikai csomóponttá válik mindannyiunk számára. A Kína–KKEO beruházási és együttműködési alap sikeres befektetéseket hajtott végre számos új lengyelországi energia projektben. És ez csak a kezdet. A két ország vállalatai és felső oktatási intézményei most együtt dolgoznak azon, hogy kifejlesszék Wroclaw városában az első, teljes mértékben elektromos tömegközlekedési rendszert. A zöld- és emelkedő iparágak területén elindított hasonló együttműködési projektek jelentős támogatást kaptak mindkét kormánytól. Rá kell mutatni arra, hogy a Kína–KKEO üzleti tanács – amely a Kína–KKEO együttműködési keret egyik fontos platformja – végrehajtó testülete hamarosan megnyílik Varsóban. Ez hatalmas lökést ad vállalataink kommunikációja és együttműködése számára, valamint szilárd és jelentős haladást biztosít a 17 ország közötti együttműködése számára.

– Litvánia: Mi a „16 + 1" szerepe a Kína és az EU közötti átfogó stratégiai partnerség erősítésében?

– A Kína és Európa közötti általános kapcsolatok részeként a Kína–KKEO-együttműködés új ösztönzést adott a Kína és a 16 ország közötti hagyományos barátságnak; új platformot nyitott a kölcsönös előnyökre támaszkodó együttműködésnek, és új motort szolgáltatott, amely segítségével minden tekintetben előre lehet vinni a Kína–EU stratégiai partnerséget. Mint ahogyan a fejlődés nem kiegyensúlyozott Kína keleti és nyugati térségei között, vannak egyensúlyhiányok Európa középső, keleti és egyéb részei között. Kínának a KKEO-val való együttműködése kiegyensúlyozottabban fogja növelni a teljes Kína–Európa-együttműködést. Gratulálunk Litvániának ahhoz, hogy jövő januárjában hivatalosan csatlakozik az euróövezethez.

– Lettország: Az országnak erős érdeke, hogy csomóponttá váljon az Ázsia–Európa szállítási és logisztikai együttműködés számára azáltal, hogy részt vesz a Kína–KKEO-együttműködésben. Mit javasol Kína e tekintetben?

– Lettország földrajzi előnyeivel, kikötőivel és egyéb infrastrukturális létesítményeivel egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy fokozza az Ázsia és Európa közötti szállítási összekapcsolódást. A rigai magas szintű szállítási és logisztikai konferencia hasznos platformja az ilyen együttműködés elősegítésének. Az együttműködés mindkét partneri része felhasználhat olyan lehetőségeket, mint a „Selyemút gazdasági övezet", a Kína és KKEO kormányfőinek találkozói, valamint a Kína–Európa-tehervonat-hálózat ahhoz, hogy felderítse az együttműködés lehetőségeit a regionális logisztikai szolgáltatásokban, az elosztó és átrakási központok és egyéb területek létrehozásában azért, hogy új, északi logisztikai útvonalat építsen ki Kína és Európa között. A kínai vállalatok tőkeerősek, fejlett technológiájuk van és gazdag tapasztalatuk. A kínai kormány megfelelő eszközökkel arra ösztönzi őket, hogy vegyenek részt vasutak, kikötők és egyéb infrastrukturális létesítmények építésében Lettországban és a szomszédos országokban. Lettországé lesz a jövő év első felében az EU elnöksége. Úgy gondoljuk, hogy ez még több lehetőséget fog biztosítani a Kína–Európa és a Kína–Lettország-együttműködés számára a szállítás és a logisztika területén, és különösen a Kína–KKEO és az Ázsia–Európa-együttműködés keretében történő kezdeményezések megvalósításához. Nemrégiben, az ASEM milánói csúcskonferenciáján bejelentettem, hogy Kína látja vendégül jövőre az összekapcsolásról szóló európai párbeszédet. Üdvözöljük Lettország aktív részvételét a projektben.

– Észtország: Szemben a KKEO-nak a Kínával fenntartott kapcsolataival, az Észtország–Kína-kapcsolatok az elmúlt években politikailag visszaestek, ami hatással volt a szorosabb üzleti kapcsolatok fejlődésére. A két ország múlt szeptemberben ezeket a nehézségeket kiküszöbölte, de a kínai piac még mindig zárva van az észt termékek előtt. Az észt vállalatok és termékek megjelenhetnek Kínában?

– A kínai piac ajtaja nyitva áll az észt termékek előtt. Statisztikánk szerint a Kína és Észtország közötti kereskedelem folyamatosan növekedett 2011-ben és 2012-ben. 2013-ban csaknem 50 százalékkal nőtt. Ez azt mutatja, hogy a Kína–Észtország-kereskedelem jobb egyensúly felé mozdul el. A Kína és az Észtország közötti kapcsolatok új indulási pontra kerültek. A Kína–EU-kapcsolatok és az erős Kína–KKEO-együttműködés új lehetőségeket nyújtottak és új ösztönzést adtak a Kína és Észtország közötti, kölcsönösen előnyös együttműködéshez. Észtország különleges és igen jó minőségű tejtermékei és vízzel kapcsolatos termékei jó eséllyel célozhatják meg Kína közép- és magas árkategóriájú piacát. Kína bátorítani és támogatni fogja cégeit, hogy további speciális termékeket vásároljanak Észtországból. Kína mezőgazdasági és minőség-ellenőrzési főosztályai kidolgozzák a felügyeleti és karanténeljárásokat az észtországi mezőgazdasági termékekre. Reméljük, hogy az észt ipari szervezetek és vállalatok teljes mértékben kihasználják a kétoldalú mechanizmusokat és a többoldalú együttműködési platformokat annak érdekében, hogy jobban eladják magukat és kiépítsék a versenyképes észt termékek márkanevét a kínai piacon.

– Bulgária: Kína támogatja, hogy hozzanak létre egy Kína–KKEO társulási végrehajtó testületet azzal a céllal, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági együttműködést Bulgáriával, és ennek céljából szándéknyilatkozatot írt alá Bulgáriával. Milyenek a kilátások egy Kína és Bulgária közötti mezőgazdasági együttműködésnek? Hogyan kellene Bulgáriának a Kína–KKEO-együttműködésben való szerepén javítania?

– Bulgáriában és a KKE többi országában a mezőgazdasági szektor jó alapokon nyugszik, és mezőgazdasági termékeik – mint a húsipari és tejipari termékek – jó minőségűek. Kínának a maga részéről nagy a lakossága és óriási a piaca. Ezért nagy a Kína–KKEO mezőgazdasági együttműködésnek a potenciálja. Kína támogatja a jól működő kínai vállalatokat, hogy folytassanak mezőgazdasági együttműködést Bulgáriával és más KKE-országokkal, és azon az alapon, hogy a két oldal igényeit kielégítsék, feltárja KKEO-partnereivel a harmadik országbeli piacokat. A társaság kulcsfontosságú platformot nyújt a Kína–KKEO mezőgazdasági együttműködésnek és megkönnyíti a több szintű és univerzális együttműködést a két oldal kormányai, kutatóintézetei és vállalatai között.

– Románia: Kína és Románia termékeny gyakorlati együttműködést hajtott végre a Kína–KKEO-együttműködés keretében, főként, ami az energia területét illeti. A CGN, a China General Nuclear Power Group új egységeket hoz majd létre a cernavodai atomerőmű számára. Más kínai vállalatokat is érdekelne az, hogy részt vegyenek romániai energiaprojektekben?

– Tavaly sikerrel tartották meg Romániában a második Kína–KKEO-kormánytalálkozót, ami mérföldkövet jelent a Kína–KKEO együttműködési folyamatban. A találkozón kiadott Bukaresti Együttműködési Útmutatók egy átfogó tervet fektettek le, azonosítva az elsőbbséget élvező együttműködési területeket és projekteket. Az elmúlt évben az útmutatókat gördülékeny módon ültették át a gyakorlatba. Ennek keretében a Kína–Románia gyakorlati együttműködés lendületesen fejlődött úgy, hogy ennek során fontos áttöréseket sikerült elérni főként az energiaszektorban, beleértve az atomenergiát, a vízi energiát és a szénfelhasználású erőműveket. A kínai atomenergia gyorsan fejlődik, biztonságosan és stabilan működik. Kína gazdag építési tapasztalatokat szerzett, és jelenleg ott építik a legnagyobb kapacitású atomreaktort. 2013 óta a kínai és a román kormány és a két ország vállalatai számos dokumentumot írtak alá az atomenergia területén történő együttműködésről, és ezek szilárd jogi alapot teremtettek az együttműködés további előmozdítására. A CGN pályázata nyert a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítésére. Mindkét oldal vállalatainak a lehető leghamarabb fokozniuk kell e területen erőfeszítéseiket és be kell fejezniük az építkezés előkészületeit. A kínai vállalatok aktív munkát végeznek az olyan projektekben, mint a Rovinari erőmű, a Mintia-Dea erőmű, és a Tarnita vízierőmű. Kína meg fogja osztani Romániával tapasztalatát, és fokozni fogja a két ország közötti együttműködést azért, hogy még inkább kooperálhassanak az energia területén és mindkét ország számára előnyöket biztosítsanak.

– Szlovákia: Kína tervezi, hogy növeli beruházásait Szlovákiában? Hogyan fog Szlovákia több közvetlen beruházást vonzani Kínából?

– Szlovákia Kína fontos kereskedelmi és beruházási partnere Közép- és Kelet-Európában. 2011 óta Kína negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere a térségben, és a KKE országok élén jár, ami a Kína felé irányuló exportot és a kereskedelmi többletét illeti. Kína és Szlovákia gazdaságilag jelentősen kiegészítik egymást, és ezért széles távlatai vannak a gyakorlati együttműködés elmélyítésének. 2014-ben a CSR Corporation és a CASIC Hiwing Aviation General Equipment kezdte meg működését Szlovákiában, és e két vállalat azt tervezi, további 110 millió euró összeget fektet be, ami több mint ezer munkahelyet teremt az országban. Kína továbbra is ösztönzi jól működő vállalatait arra, hogy ruházzanak be Szlovákiában, és reméli, hogy Szlovákia a jövőben is egészséges politikát folytat, és ennek megfelelő üzleti környezetet biztosít a kínai vállalatok számára, és még több megfelelő lehetőséget biztosít a kínai üzletembereknek. Ezen felül üdvözöljük, ha Szlovákiából több üzleti promóció érkezik áruvásárokon és befektetések harmonizálásában úgy, hogy a két ország között növelni lehessen a befektetéseket és a kereskedelmi együttműködést.

– Cseh Köztársaság: Kínának milyen várakozásai vannak a kínai–cseh befektetési együttműködésre a Kína–KKEO keretén belül? Vajon Kína tervezi azt, hogy részt vesz a Cseh Köztársaság atomerőmű-projektjeiben?

– A Kína–KKEO-együttműködés fontos platformot hozott létre a Kína és a Cseh Köztársaság közötti együttműködéshez. Az elmúlt augusztusban sikerrel tartották meg a Kína–KKEO helyi vezetők találkozóját és a kínai beruházási fórumot a Cseh Köztársaságban és ezek során több mint 2 milliárd dollár értékű megállapodásokat írtak alá. Kína és a Cseh Köztársaság között jelentős az egymás gazdaságát kiegészítő elemek száma, és széles távlatok vannak az együttműködésre. Ahogyan nőnek a kétoldalú kapcsolatok, a két ország kereskedelme és befektetési együttműködése még több lényegbevágó eredményt fog elérni. A Kína és a Cseh Köztársaság közötti atomenergia együttműködésnek nagy a potenciálja. A projektépítések terén nyert gazdag tapasztalatuknak és folyamatos kutatási és fejlesztési inputjuknak köszönhetően a kínai atomenergia-vállalatok az évek során nagy arányú előrehaladást mutattak a műszaki tervezés, a berendezések gyártása és így a projektmenedzsment területén. A Cseh Köztársaságnak e területeken megvannak a maga szükségletei. A két ország nemrégiben szándéknyilatkozatot írt alá az atomenergia polgári célú felhasználása területén, ami fontos alapzatát hozta létre, hogy még több együttműködésre kerülhessen sor ezen a területen. Kína készen áll arra, hogy együtt dolgozzon a Cseh Köztársasággal annak érdekében, hogy további haladást lehessen elérni az atomenergia-fejlesztés terén, beleértve a nukleáris biztonsági technológiákat és új energiaegységek kifejlesztését.

– Albánia: Idén lesz a 65. évfordulója annak, hogy Kína és Albánia – valamint a térség más országai – között létrejöttek a diplomáciai kapcsolatok. Vajon Kína és a KKE-országok közötti ezen történelmi kapcsolatok megkönnyítik a gazdasági együttműködést a két ország között?

– Albánia és a legtöbb közép- és kelet-európai ország a népköztársaság alapításának korai napjaiban hoztak létre diplomáciai kapcsolatokat Kínával, ami számunkra felbecsülhetetlen támogatást jelentett. Mindig is nagyra tartottuk az ilyen mély barátságot. Ma Kínában sokan emlékeznek még arra a történelmi hozzájárulásra, amelyet Albánia adott nekünk ahhoz, hogy Kína megkapja jog szerint az őt megillető helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A „Horizonte te hapura" film bátor női katonáinak a képei és az „Oshetime ne bregdet" filmben a jól mutató haditengerészingek látványa mélyen beleivódott a kínai nép egy egész nemzedékébe. Mind Kína, mind Albánia azon dolgozik, hogy ezt a történelmi lehetőséget megragadja azért, hogy aktívan elő lehessen mozdítani a gyakorlati együttműködést a szállítás és energia területén. A belgrádi találkozó még részletesebb körvonalait adja majd jövőbeli együttműködési terveinknek, és még szélesebbre tárja a kaput a kölcsönösen hasznos együttműködés számára.

– Bosznia–Hercegovina: Mit jelent Bosznia–Hercegovina Kína számára? Vajon Kína lát bármilyen adott befektetési területet az országban, úgymint az energia, a hadiipar vagy a mezőgazdaság?

– Ami engem illet, amikor Bosznia–Hercegovinára gondolok, akkor mindig eszembe ötlik a Walter Defends Sarajevo (Walter megvédi Szarajevót) című film, amely igen népszerű volt Kínában. Kétoldalú kapcsolataink gyors növekedése gyakorlati együttműködésünk szilárd politikai alapját teremtette meg. A Sztanar melletti hőerőmű jelentette az első projektet, amelyet a speciálisan a Kína–KKEO-együttműködésre nyitott 10 milliárd dollár összegű hitelkeretből építettünk meg. Idén a kínai vállalatok nyerték meg azokat a pályázatokat, amelyek értelmében megépítik a tuzlai hőerőmű 7-es egységét és a zenicai hőerőművet. Örülünk ennek a folyamatos együttműködésnek, és tele vagyunk várakozással azt illetően, hogy mit hoz a jövő.

– Montenegró: Miként kommentálná a jelenlegi együttműködést Kína és Montenegró között? Vajon a Bar–Boljare-autópálya megépítése kiindulópontot jelent a két ország közötti szorosabb kapcsolatokra?

– Kína sokra értékeli kapcsolatát Montenegróval. Noha a diplomáciai kapcsolatok országaink között csak 8 évvel ezelőtt születtek meg, gyakorlati együttműködésünk számos területen igen erőteljesen fejlődött. Az idén különösen, lóugrásszerű fejlődésnek lehettünk tanúi az üzleti együttműködésünk terén. Januártól októberig kétoldalú kereskedelmünk volumene 180 millió dollárt tett ki, ami 100 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, és az már túl is lépte a tavalyi teljes kereskedelmünk volumenét. Ezen kívül Kína Montenegróból importját csaknem 200 százalékkal növelte, ami tanújelét adja a montenegrói termékek növekvő kínai népszerűségének, és ami még fontosabb, üzleti együttműködésünk ragyogó kilátásainak. Együttműködésünk nagyobb projektek esetében- beleértve az út, vasút és erőmű építését – állandóan előrehalad. Virágzanak a kétoldalú kapcsolataink a turizmus, a kultúra és az emberek közötti látogatások területén is. Nemsokára felavatjuk a Bar–Boljare-autópályát. Ez a projekt kapta a legnagyobb összeget a Kína–KKEO-együttműködésre szánt 10 milliárd dolláros hitelkeretből.

– Horvátország: Elégedett a Horvátország és Kína közötti gazdasági együttműködés jelenlegi állapotával? Milyen területeken tud a két ország együttműködni? Vajon a fiumei kikötő és a Dél-Kelet-Európát összekötő horvát vasutak és autópályák benne lesznek a kínai Selyemút gazdasági övezet kezdeményezésbe?

– Horvátország Kína fontos gazdasági és kereskedelmi partnere. A több mint 20 éve felvett diplomáciai kapcsolatok óta együttműködésünk, amely a nulláról indult, egyre erősebbé vált, és jelentős haladást mutatott. Ezzel együtt azt is látnunk kell egy nap, hogy a kínai–horvát gazdasági és kereskedelmi együttműködés – amely most méreteit tekintve korlátozott – kimeríti az összes lehetőségét. Horvátország nagyon jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, és könnyű a megközelítése közlekedési infrastruktúrájának köszönhetően. Mindkettőnknek sok tennivalója van a kikötők, a szállítás és logisztika terén az együttműködésben. Üdvözöljük Horvátország konstruktív szerepét a Selyemút gazdasági övezet megépítésében. Horvátországot az „Adriai tenger gyöngyszemének" nevezik, míg Kína fontos idegenforgalmat generáló ország. A turizmus új növekedési terület lehet kétoldalú kapcsolatainkban.

– Macedónia: Kína bizonyos mértékben már jelen van gazdaságilag Macedóniában. Milyen más területeken kíván Kína együttműködni az országgal a 16 + 1-es együttműködési keretben?

– Az infrastruktúrában az együttműködés fontos oszlopa a Kína és Macedónia közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek. Kína a térség más országaival együttműködik, hogy új összeköttetéseket építsen ki Macedóniában, ami az országot fontos láncszemmé változtatja a regionális kapcsolódásokban, és új lehetőséget teremt a közelebbi kínai–macedón együttműködésre a vasutak, utak építésében és egyéb területeken. Macedóniának hagyományos előnye van a mezőgazdaságban. Bárányai, borai és egyéb termékei kitűnő minőségűek. Kínának nagy a piaca és óriási a növekedési potenciálja. Üdvözöljük a jó minőségű gazdálkodásból származó mindenfajta macedón terméket a kínai piacon, ahol, hiszem, Macedónia nagy sikerre számíthat. Macedóniának a folyamatosan javuló beruházási környezete fontos ablakot jelenthet a kínai termékeknek azért, hogy Európába jussanak. Kína támogatja vállalatait abban, hogy fektessenek be Macedóniába és ott üzleteljenek.

– Szerbia: A Mihajlo Pupin híd az első olyan nagy infrastrukturális projekt, amelyet kínai vállalatok készítenek el a térségben. A híd befejeztével milyen más területeken lesz Szerbiában kínai befektetés?

– Európában Szerbia Kínának mindenkor barátja volt. Már az ötvenes években Kína és az egykori Jugoszlávia felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Reformja és a világra nyitási törekedésének korai napjaiban Kína sok hasznos tapasztalatot szerzett az egykori Jugoszláviától, amely segítette Kínát, hogy saját nemzeti körülményeinek megfelelően megtalálja azt az utat, amelyen haladva építeni tudja a kínai jellegű szocializmust. Ma Kína és Szerbia egymás tökéletes partnerei, és ebből a kapcsolatból mindkettőnek haszna van. Az elmúlt öt évben, amióta létrejött a Kína és Szerbia közötti stratégiai kapcsolat, kétoldalú kapcsolataink gyorsan erősödtek. Örülök annak, hogy lehetőségem lesz megnyitni a Mihajlo Pupin hidat Alekszander Vucic miniszterelnökkel szerbiai látogatásom alkalmával. Ezen kívül az olyan más kínai–szerbiai együttműködési projektek, mint a Kostolac erőmű I-es lépcsője és az E763-as autópálya előrehaladott fázisban vannak. Ezek a Balkán térségében, de Közép- és Kelet-Európában is valóban figyelemre méltó munkák. A belgrádi találkozó alatt Alekszander Vucic miniszterelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt fogok dolgozni azért, hogy jelentős előrelépéseket tegyünk a Belgrád–Budapest -vasút projektjének tekintetében. Ennek a vasútvonalnak az alapján Kína az érdekelt országokkal ki akarja építeni a Kína–Európa szárazföldi-tengeri vonalat. Mihelyt az elkészül, ez az expresszvonal jelentősen erősíteni fogja az érintett országok logisztikai kapacitását, ami erősíti a regionális gazdasági növekedést és abból haszna származik a vonal mentén elhelyezkedő országoknak és az ott lakóknak. Akkor Szerbia jobb földrajzi helyzetben lesz, és fontos összekötő híd szerepet játszhat Kína és Európa között. Megépítettük a kínai hidat, és a jövőben megépítjük a kínai utat és a kínai erőművet azért, hogy kimeríthetetlen hajtóerőt biztosítsunk a kínai-szerbiai kapcsolatok növekedésének.

– Szlovénia: Az elmúlt években, míg számos közép- és kelet-európai ország Kínába vitte gyártó- és más iparát, mert ott olcsóbb a munkaerő, Kína fokozatosan növeli befektetését ebben a térségben. Kína milyen gazdasági előnyökre számít az ilyen befektetésekből?

– A kétoldalú befektetés Kína és az KKEO között kölcsönösen kiegészítő jellegű és célja a minden partnernek hasznos kimenet és a közös fejlődés. Szlovén vállalatok befektettek Sanghajban, a Suzhou ipari parkban és más helyeken Kínában, és üzemeket nyitottak, jó gazdasági eredménnyel. Ezzel példát adtak más, a térségben lévő országoknak, hogy érdemes Kínában befektetniük. Ugyanakkor a KKE-országok még inkább szeretnének külföldi beruházásokat látni megvalósulni saját országukban. A fő befektetési területeiket minden ilyen ország a közlekedési infrastruktúra javításában, az erőmű és energia fejlesztés javításában, az információ technológia és a kommunikációs szektor előmozdításában látták. Kína olyan ország, amelynek e területen a technológia, a költséghatékonyság és a pénzügyi erőforrások szempontjából előnye van. Gazdaságaink tökéletesen alkalmasak a szorosabb együttműködésre. Szlovéniának és más térségbeli országnak az előnye a jó fekvés, az egészséges beruházási klíma, a vonzó ösztönző rendszer a külföldi befektetőknek, a képzett munkaerő, az erős ipari alapok és a fejlett jogi környezet. Jó példa erre az, hogy a China Hi-Tech Group Corporation sikerrel vette meg a szlovén TAM-DuraBus vállalatot. Kína továbbra is bátorítani fogja a szilárd lábakon álló, jó nevű vállalatait, hogy fektessenek be Szlovéniába és más KKE-országba.